Régebben megígértem, hogy lesz pár cikk a kulisszák mügűl. Most szeretném bemutatni, honnan és hogyan kezdődött a jelenlegi vizipipa.eu.
Néhány évvel ezelőtt alkalmam volt ellátogatni Egyiptomba, ahol összebarátkoztam egy túristatársammal. Utolsó éjszaka kitalálta, hogy vízipipázzunk a medencénél, mert még nyitva vannak. Nekem igazából fogalmam sem volt, hogy mi fog velem történni, aztán kihozták a shishát, és jó volt. Ennyiben maradtunk. Pár napra rá telefonon beszéltem a lánnyal, és szóba jött a vízipipa, mert hozott haza 2-3 darabot. Kiderült számomra, hogy itthon nem lehet kapni, és az is baromi drága.
Következő nyaralásomat már céltudatosan ismét az arab világba szerveztem, ahol beszereztem kb. 5-6 pipát. Órákat nézegettem őket a boltokban, fogalmam sem volt róla, hogy mi kell hozzá, hogy működik, stb. Hazaértem, és a pipákat pár hét alatt elvitték a haverok, persze jó drágán. Akkoriban egy 50-60 centis pipáért kaptam 16-17 ezer forintot is. Nem volt kérdéses, nyaralni kell menni. Egyre inkább belejöttem a témába, pofátlanul lealkudtam a bazárosok termékeit, otthon meg csak a pipásjaniként emlegettek, aki megint nyaral. A nyaralások végét a szállodai szobában meredező pipák jelentették.
Ez addig működött, míg ki nem bővítettem a dolgot, és csináltam egy nagyon kezdetleges weboldalt. Annyira megugrott a kereslet, hogy ki kellett használnom a kínálkozó lehetőséget. Webáruházat nyitottam, elintéztem a jogi dolgokat, és találtam beszállítót is. Így már nem nekem kellett a nyaralásokkor bevásárolnom a holmikat. Hamar elkezdtek hiányozni az arab esték, ahol a vásárlások után gyújtottunk is egy pipát, valaki darbukázott, és az arabokkal megbeszéltük a világ dolgait. Annak örülök, hogy sok tapasztalatot sikerült gyűjtenem ezekben a hónapokban, és felkészülten állhattam a magyarországi webes piacra gyakorlatilag elsőként.
Kezdődött a pörgés, a pipák már nem fértek el a pincében, kellett egy másik hely, ami nagyobb. Találtam egy biztonságos garázst, ami szépen be lett rendezve piparaktárnak. Nagy esőben persze beázott, poros volt, de a csomagokat összerakni ideális volt ott. A fényképezés sem volt egyszerű. A garázsban nem lehetett megoldani, ezért mindent felvitünk a szobámba a harmadikra, lefotóztam, és vissza a kocsiba, onnan a garázsba. A szomszédok csak lestek furcsán. 
A postán is már ismertek, mögöttem nemegyszer ment az anyázás, de nem érdekelt. Aztán jött 2007. közepe. Már lehetett tudni a dohány jövedéki termékek közé sorolásáról, be kellett raktározni. Ez nem fért volna be egy szűkös kis garázsba, hát költözött a raktár. A garázst nagyon sajnáltam, korrekt volt teljesen, de jött helyette egy mégjobb, de erről pár nap múlva! … Folytatjuk! 
| < Előző | Következő > |
|---|
© 2006 - 2010 Vizipipa.eu | Minden jog fenntartva.